Az aktuális gyermekgondozási támogatási rendszer szerint Magyarországon a kismamák a gyermek harmadik életévének végéig maradhatnak otthon. Mik történnek ebben az utolsó együtt töltött évben? Hogyan érik a kisgyerek, és milyen változások zajlanak le a családban?
A második életévben sokat lazul az a kezdeti szimbiózis, ami nemrég még az újszülöttet és édesanyját jellemezte. A folyamat azonban természetes, és koránt sem azt jelenti, hogy a gyermek kevésbé kötődik édesanyjához, mint korábban: egyszerűen csak leköti a világ felfedezése, amihez édesanyjára mint biztos háttérre van szüksége.
A gyermeknevelés második évében a totyogóvá érett kisbaba továbbra is rohamos mértékben fejlődik. Míg az előző év a mozgásfejlődés területén hozta a legnagyobb változást, a második életévben a baba szellemileg érik legtöbbet. Mi jellemző ebben az időszakban a baba fejlődésére és a mama lelki folyamataira?
Az első babával töltött évben nem csak a kicsi fejlődik látványosan, hanem az édesanya élete és párkapcsolata is sokat változik, alakul. Mi zajlik le az első babás év alatt az édesanyában? Mivel jár a szülővé érés folyamata, és hogyan változik a szülők magánélete?
A gyermekágyi időszak alatt az újszülöttet nevelő család élete új alapokra helyeződik. Az első életév további részében is folytatódnak a változások: a kisbaba ugrásszerű fejlődésnek indul. Hogyan fejlődik a baba? Mire kell figyelni ebben az időszakban? Cikkünkben ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ.
A kórházból hazatérő család élete a szülés előtti helyzethez képest gyökeresen megváltozik. Az új kis jövevény számos olyan próbatétel elé állítja a szülőpárost, ami nagy fokú rugalmasságot igényel, illetve a korábbi elvek, nézőpontok újragondolását teszi szükségessé. Az első hat hétben, vagyis a gyermekágyas időszak alatt általában kialakulnak azok az alapok, amelyek szerint a kibővült család működni kezd. Mire kell ebben az időszakban figyelni? Hogyan fejlődik a baba? Mi zajlik az édesanyában és hogyan érinti mindez a családot? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ cikksorozatunk legújabb részében.
Az otthon töltött első hetek egy olyan hosszú tanulási folyamat kezdetét jelentik, melynek során a nőből és a férfiból lassan édesanya és édesapa válik, és egy új rendszer, a család is működésbe lép.
Megjelent a Születéskönyv, amelyben Dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Családtervezési és Nőgyógyászati Osztályának szakmai vezetője vezeti végig az olvasót a családtervezéstől egészen a születésig.
Mire elérkezik a szülés nagy napja, az édesanya és az édesapa valószínűleg már közös döntéssel megegyeztek abban, hogy az apuka részt vegyen-e a szülésen vagy sem. Bár manapság egyre népszerűbb a papás szülés, fontos tudni, hogy a leendő apa-gyerek kapcsolat nem attól függ, hogy a papa bent volt-e a szülésnél.
Mit kell tudni erről a fontos eseményről? Melyek a szülés szakaszai? Hogyan készülhet fel rá a család minden tagja?
A baktériumok, vírusok vagy az egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy az anyában tünetekkel járó betegséget okoznának. A vírusfertőzések egy része komoly veszélyt jelent a magzatra, más részük azonban csak kevésbé vagy egyáltalán nem ártalmas. Cikkünkben áttekintjük, hogy mely vírusfertőzések okozhatnak magzatkárosodást és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésünkre, ha nem sikerült elkerülnünk a fertőzést. Ha védőoltás beadására is szükség van, minden esetben konzultáljunk kezelőorvosunkkal, mivel egyes oltások adása nem ajánlott a terhesség alatt.
Hogyan készül fel a terhességre az anya és a magzat? Milyen problémákat okozhat, ha a magzat medencevégű fekvésben helyezkedik el, és hogyan terelhető a szülést megelőzően a helyes irányba? Miért érdemes a szülésre felkészítő tanfolyamon résztvenniük a leendő anyáknak? Kérdések és válaszok a szülésre való felkészülésről.
Milyen módon befolyásolhatja a nők szervezete születendő gyermekük nemét? Számít-e a fogamzás időpontja abból a szempontból, hogy a baba fiú lesz-e vagy lány? Miért tolódik el a születéskor tapasztalható ivararány a fiúk javára? Milyen módszerrel érhető el, hogy egy nemhez kötött betegség várható megjelenése esetén a magzat nemének megválasztásával elkerüljük a kórkép kialakulását?
Mik a harmadik trimeszterben bekövetkező alapvető élettani változások és hogyan érintik ezek a kismamát? Hogyan fejlődik és érik meg a kinti életre a magzat? Milyen próbatételek elé kerül a szülés előtt álló pár?
Mik a második trimeszterben bekövetkező alapvető élettani változások és hogyan érintik ezek a kismamát? Hogyan fejlődik ez idő alatt a magzat? Milyen problémákkal kell megküzdenie a babát váró párnak, és hogyan lehet ezeket optimálisan kezelni?
Melyek azok a fertőző betegségek, amelyeket megelőzhetünk a terhesség előtti vagy alatti védőoltásokkal, és mely esetben nem ajánlott egy-egy védőoltás terhesség alatt történő alkalmazása? Mikor kell feltétlenül kikérnünk az oltási szakember tanácsát? Oltási javaslatok és ellenjavallatok a várandósság alatt.
Mik az első trimeszterben bekövetkező alapvető élettani változások és hogyan érintik ezek a kismamát? Milyen életmódbeli változtatások szükségesek a várandósság kezdeti időszakában? Mire érdemes figyelnie a párnak, hogy kapcsolatuk a terhesség alatt is harmónikus maradhasson?
A Lyme-betegség sok esetben egyáltalán nem, vagy csak későn kerül felismerésre, amelynek egyik oka, hogy a fertőzés nem minden esetben okoz egyértelmű tüneteket. Az egyetlen, jól látható elváltozás a kullancscsípés körül megjelenő, körkörösen terjedő, néha kokárda alakú, máskor egybefüggő köralakú vagy ovális bőrpír, a Lyme-folt (latin nevén erythema chronicum migrans vagy ECM). A Lyme-folt panaszt általában nem okoz, de égő, viszkető érzés is kísérheti. A kórképet jelző piros folt Magyarországon csak a friss fertőzöttek mintegy 30-50%-ánál jelentkezik, így a betegség diagnózisa nem építhető kizárólag erre a tünetre. A fertőzés az esetek közel felében egy ideig lappangó állapotban marad. Amennyiben nem jelentkeznek a csípés után hamarosan egyéb jellemző tünetek, vagy ha a kullancs vérszívás után lepotyog és magát a csípést sem veszik észre, a betegség oka csak később vagy egyáltalán nem kerül felismerésre, és így helyes diagnózis sem születik. (A közölt képeket Dr. Esztó Klára készítette.)
A menopauza a nők életének természetes velejárója: miután ez bekövetkezik, megszűnnek a havi vérzések, a petefészkekből tehát már nem válnak le a megtermékenyítésre alkalmas petesejtek. Annak ellenére, hogy ez egy elkerülhetetlen esemény, sokan mégis úgy tekintenek rá, mint valamilyen kivédhetetlen betegségre. Pedig a lehető legtermészetesebb változásról van szó, amely korántsem azonos az öregséggel, illetve a szépség vagy a nőiesség végleges elvesztésével.
A policisztás petefészek szindróma jellemzője, hogy a petesejtek érési folyamata elakad, és nem tudnak kilökődni a petefészekből, hogy megtermékenyüljenek. A megnagyobbodott petefészkek ilyenkor tele vannak apró folyadéktartalmú tömlőkkel, cisztákkal és általában a tüszőrepedés is hiányzik. Mindezek következtében meddőség alakulhat ki. Miről ismerhető fel a kórkép és milyen kezelési lehetőségei vannak?
A második trimeszter: szűrővizsgálatok, fejlődési szakaszok, élettani változások
Kullancsbeküldési akció az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum szervezésében
Utazás a terhesség alatt: mire figyeljünk és mi az, amit feltétlenül kerüljünk?
Az első trimeszter: élettani változások, életmód és párkapcsolat
Biokémiai vizsgálatok a kromoszóma-rendellenességek kimutatására
