Panaszmentesség esetén is célszerű évente egy alkalommal nőgyógyászati rákszűrésen részt venni, melynek során a legnagyobb biztonsággal a méhnyakrák szűrését tudjuk elvégezni a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából vett kenet citológiai vizsgálatával. A méhnyakrák mai tudásunk szerint csak HPV (humán papillomavírus) fertőzés mellett alakul ki, ezért, amióta rendelkezésünkre áll a HPV elleni vakcina és lehetőségünk van a vírusfertőzés kimutatására is (a hagyományos vizsgálat kiegészítéseképpen), a méhnyakrák-szűrés menete napjainkban némileg változott. A fentiek alapján, kihasználva a vakcináció (HPV oltás) adta lehetőséget, elsősorban a méhnyakrák megelőzésére törekszünk. Az elsődleges megelőzés adta lehetőség azonban (vakcináció) még nem teszi szükségtelenné a hagyományos citológiai mintavételt, ezért minden rendszeres nemi életet élő nő számára ajánlott, hogy panaszmentesség esetén is évente egyszer felkeresse nőgyógyászát. Ennél sűrűbb vizsgálatra azoknak van szükségük, akiknél korábban már szűrővizsgálat kapcsán rákmegelőző állapotot igazoltak, függetlenül attól, hogy emiatt történt-e már szövettani mintavétel, vagy sem. Amennyiben műtétre kerül sor, azt általában helyi érzéstelenítésben, az ún. kacskonizáció módszerével végezzük (a méhnyak felszínéről kúp alakban szövetmintát veszünk). Ugyancsak sűrűbb ellenőrzést igényelnek azok, akiknél már előfordult más nőgyógyászati daganat, aki rendszeresen dohányzik, vagy más, nemi úton terjedő fertőzése volt - különös tekintettel a magas kockázatú HPV fertőzésre és a HIV fertőzésre.
A Géndiagnosztikai Centrum vállalja szerződött nőgyógyászok által küldött kenetek citológiai vizsgálatát, illetve HPV kimutatást.
A Géndiagnosztikai Centrum vállalja a műtéttel eltávolított emberi szövet mikroszkópos szövettani és szükség esetén immunhisztokémiai vizsgálatát.
Magzati sebészet - egyes fejlődési rendellenes- ségek a méhen belül is operálhatók
Preimplantációs genetikai diagnosztika: a petesejt vagy a néhány sejtes embrió genetikai szűrése
Most akár 30000 Forint kedvezménnyel igényelhet őssejtbanki szolgáltatást
A második trimeszter: szűrővizsgálatok, fejlődési szakaszok, élettani változások
Utazás a terhesség alatt: mire figyeljünk és mi az, amit feltétlenül kerüljünk?
Az első trimeszter: élettani változások, életmód és párkapcsolat
A PGD eljárás azon betegeknél kerülhet alkalmazásra, akiknél magas kockázat áll fenn arra, hogy születendő gyermeküknek olyan genetikai rendellenességet örökítsenek át, amely jelentősen csökkenti a születendő gyermek életkilátásait vagy életminőségét (=magas kockázatú PGD). A PGD javallatát képező betegség lehet génmutáció (autoszomális recesszív, autoszomális domináns vagy X kromoszómához kötött) vagy kiegyensúlyozott strukturális kromoszóma rendellenesség eredménye.